Vajda Attila első riportja a Pekingi Aranyérem után

Dr. Loius Ignarro - a Nobel díjas tudós

Igazi világszenzációt jutalmaztak az 1998. évi orvosi

és élettani Nobel-díjjal. Azt a felfedezést, hogy az eddig csak légszennyezőként ismert, a gépkocsik üzemanyagának elhasználódásakor, a nitrogén égésekor keletkező gáz, a nitrogén-monoxid (NO) az élő szervezet fontos, funkcionális alkotó eleme, ingerületközvetítő szignálja.

A számos kitüntetésén kívül, Dr. Ignarro-t 1998-ban beiktatták a Nemzeti Tudományos Akadémiába Amerikában és 1999-ben pedig felvették a Művészeti és Tudományos Akadémiára.
Dr. Ignarrot az Amerikai Szív Egyesület (American Heart Association) az Általános Kutató Díjjal (Basic Research Prize) tüntette ki, a szív- és érrendszertudomány továbbfejlesztésében kifejtett elsőrendű hozzájárulása miatt.
Dr. Ignarro egy könyvet is írt a nitrogén-monoxid rendkívüli egészségügyi előnyeiről.

64 éves volt, amikor Stokholmban - éppen abban a városban, ahol hat évvel korábban a Nobel-díjat is átvehette - másfél órával megjavította saját addigi - maratoni futásban elért - rekordját.

Dr. Louis Ignarro 1998-ban - két másik tudóssal megosztva - megkapta a Nobel díjat Fiziológiából és Orvostudományból a "Nitric oxid és a jelző molekulák vér és érrendszerben történő" felfedezéseire vonatkozóan. A nitrogén-oxid különleges módon befolyásolja a többi sejt müködését - és ez a múltban nem volt ismert a tudományban.
Dr. Ignarro tehát az olyan elit tudósokhoz tartozik, mint Marie Curie, Albert Einstein és Linus Pauling, akiknek a felfedezései az emberiséget rendkívüli módon megváltoztatták.
Mint fáradthatatlan kutató, folyamatosan arra törekszik, hogy a tudomány határait tovább tágítsa.

Dr. Louis Ignarro azon túl, hogy Nobel-díjas orvos-biológus, varázslatos személyiség.
Amolyan igazi amerikaiként rendszeresen járt fitness-terembe, leginkább a futópad segítségével őrizte fizikai kondícióját.
62 éves korában - minden különösebb előkészület nélkül - úgy döntött,
elindul a Los Angeles-i maratoni futóversenyen.
Saját sport-sikerén felbuzdulva rendszeres résztvevője lett a maratoni
futóversenyeknek, évente legalább kétszer lefutja a 42,195 km-es távot.

Edzés közben meghalt Kolonics György olimpiai bajnok

2008. július 16., szerda

Hirtelen szívhalál: a legtöbbször nincsenek tünetek

Debrecen – Magyarországon évente 25 ezren halnak meg hirtelen szívhalál következtében, ami mutatja, hogy az átlagos népesség körében nem túl ritka az ilyen eset – mondta Czuriga István, a Debreceni Orvostudományi Egyetem kardiológusa.



Hozzátette, hogy a versenysportolók között sokkal kevesebbszer fordul elő, hiszen ők – a rendszeres testmozgás eredményeként – egészségesebbek.
– A hirtelen szívhalál oka legtöbbször egy fel nem ismert szív- és érrendszeri probléma, amire részletesebb vizsgálat során fény derülhet. De okozhatja koszorúér-szűkület, öröklött szívizombetegség – a szívizom megvastagszik, tömege megnövekszik –, vagy szívbillentyű-szűkület is.

Az extrém fizikai terhelés miatt nagy az elektrolit- és folyadékveszteség, amit, ha nem pótolnak, ritmuszavar léphet fel, leállítva a keringést – magyarázta, megemlítve olyan esetet is, amikor
a boncolás után tüdőembóliát állapítottak meg. Ennek általában egy végtagsérülés következtében keletkezett vérrög az oka, ami mozgás közben leszakad, beleakad a tüdőbe és hirtelen halálhoz vezet. Legtöbbször nincsenek előjelek, a megelőzést a minél részletesebb kivizsgálás jelentheti: ultrahang készítése és 24 órás, monitoros ritmusanalízis.

Amikor leáll a szíve a betegnek, defibrillátorral újra lehet éleszteni. Ilyenkor minél hamarabb ki kell deríteni, mi lehet a kiváltó ok, ugyanis az esetek egyharmadánál ismét bekövetkezhet a szívhalál – figyelmeztet dr.Czuriga István.